Lukács 17

1. 1Monda pedig a tanítványoknak: Lehetetlen dolog, hogy botránkozások ne essenek; de jaj annak, a ki által esnek.

2. 2Jobb annak, ha egy malomkövet vetnek a nyakába, és ha a tengerbe vettetik, hogynem mint egyet e kicsinyek közül megbotránkoztasson.

3. 3Őrizzétek meg magatokat: ha pedig a te atyádfia vétkezik ellened, dorgáld meg őt; és ha megtér, bocsáss meg néki.

4. 4És ha egy napon hétszer vétkezik ellened, és egy napon hétszer te hozzád tér, mondván: Megbántam; megbocsáss néki.

5. 5És mondának az apostolok az Úrnak: Növeljed a mi hitünket!

6. 6Monda pedig az Úr: Ha annyi hitetek volna, mint a mustármag, ezt mondanátok ím ez eperfának: Szakadj ki gyökerestől, és plántáltassál a tengerbe; és engede néktek.

7. 7Kicsoda pedig ti közületek az, a ki, ha egy szolgája van, és az szánt vagy legeltet, tüstént azt mondja annak, mihelyt a mezőről megjő: Jer elő, ülj asztalhoz?

8. 8Sőt nem ezt mondja-e néki: Készíts vacsorámra valót, és felövezvén magadat, szolgálj nékem, míg én eszem és iszom; és azután egyél és igyál te?

9. 9Avagy megköszöni-é annak a szolgának, hogy azt mívelte, a mit néki parancsolt? Nem gondolom.

10. 10Ezenképen ti is, ha mindazokat megcselekedtétek, a mik néktek parancsoltattak, mondjátok, hogy: Haszontalan szolgák vagyunk; mert a mit kötelesek voltunk cselekedni, azt cselekedtük.

11. 11És lőn, mikor útban vala Jeruzsálem felé, hogy ő Samariának és Galileának közepette méne által.

12. 12És mikor egy faluba beméne, jöve elébe tíz bélpoklos férfi, kik távol megállának:

13. 13És felemelék szavokat, mondván: Jézus, Mester, könyörülj rajtunk!

14. 14És mikor őket látta, monda nékik: Elmenvén mutassátok meg magatokat a papoknak. És lőn, hogy míg odamenének, megtisztulának.

15. 15Egy pedig ő közülök, mikor látta, hogy meggyógyult, visszatére, dicsőítvén az Istent nagy szóval;

16. 16És arczczal leborula az ő lábainál hálákat adván néki: és az Samariabeli vala.

17. 17Felelvén pedig Jézus, monda: Avagy nem tízen tisztulának-é meg? A kilencze pedig hol van?

18. 18Nem találkoztak a kik visszatértek volna dicsőséget adni az Istennek, csak ez az idegen?

19. 19És monda néki: Kelj föl, és menj el: a te hited téged megtartott.

20. 20Megkérdeztetvén pedig a farizeusoktól, mikor jő el az Isten országa, felele nékik és monda: Az Isten országa nem szemmel láthatólag jő el.

21. 21Sem azt nem mondják: Ímé itt, vagy: Ímé amott van; mert ímé az Isten országa ti bennetek van.

22. 22Monda pedig a tanítványoknak: Eljő az idő, mikor kívántok látni egyet az ember Fiának napjai közül, és nem láttok.

23. 23És mondják majd néktek: Ímé itt, vagy: Ímé amott van; de ne menjetek el, és ne kövessétek:

24. 24Mert miként a felvillanó villámlás az ég aljától az ég aljáig fénylik; úgy lesz az embernek Fia is az ő napján.

25. 25De előbb sokat kell néki szenvednie és megvettetnie e nemzetségtől.

26. 26És miként a Noé napjaiban lett, úgy lesz az ember Fiának napjaiban is.

27. 27Ettek, ittak, házasodtak, férjhezmentek mindama napig, a melyen Noé a bárkába beméne, és eljöve az özönvíz, és mindeneket elveszte.

28. 28Hasonlóképen mint a Lót napjaiban is lett; ettek, ittak, vettek, adtak, ültettek, építettek;

    Kapcsolódó tanulmányok

    • Mítosz vagy történelem?

29. 29De a mely napon kiment Lót Sodomából, tűz és kénkő esett az égből, és mindenkit elvesztett:

    Kapcsolódó tanulmányok

    • Mítosz vagy történelem?

30. 30Ezenképen lesz azon a napon, melyen az embernek Fia megjelenik.

    Kapcsolódó tanulmányok

    • Mítosz vagy történelem?

31. 31Az nap, a ki a háztetőn lesz, és az ő holmija a házban, ne szálljon le, hogy elvigye; és a ki a mezőn, azonképen ne forduljon hátra.

    Kapcsolódó tanulmányok

    • Mítosz vagy történelem?

32. 32Emlékezzetek Lót feleségére!

    Kapcsolódó tanulmányok

    • Mítosz vagy történelem?

33. 33Valaki igyekezik az ő életét megtartani, elveszti azt, és valaki elveszti azt, megeleveníti azt.

34. 34Mondom néktek, azon az éjszakán ketten lesznek egy ágyban; az egyik felvétetik, és a másik elhagyatik.

35. 35Két asszony őröl együtt; az egyik felvétetik, és a másik elhagyatik.

36. 36Ketten lesznek a mezőn; az egyik felvétetik, és a másik elhagyatik.

37. 37És felelvén, mondának néki: Hol, Uram? Ő pedig monda nékik: a hol a test, oda gyűlnek a saskeselyűk.

Revideált Károli Biblia (1908), közkincs. Szövegforrás: CrossWire HunKar. A digitális forrás három hiányzó versét ellenőrzött Károli-szövegből pótoltuk. Szövegforrás