Első látogatásod?

Az Élő Víz még formálódik

Az oldal fejlesztés alatt áll, a gyűjteményt pedig folyamatosan bővítjük új tanulmányokkal és más értékes tartalmakkal.

Kérd a heti értesítőt: vasárnap este összegyűjtjük neked az új tartalmakat.

Élő Víz
Menü

1. rész

A teremtés kódjának feltörése

Mítosz vagy történelem?

Összefoglaló

Az első tanulmányban felfedezzük, miért nevezhető Mózes első könyve az egész Biblia alapjának. Megvizsgáljuk, hogyan kapcsolódnak a teremtés, a bűneset és az ősi bibliai történetek az Újszövetséghez, különösen a Jelenések könyvéhez. Megismerjük azt is, miként vetítik előre ezek a történetek a jó és a rossz közötti küzdelmet, Krisztus megváltói munkáját és a végidő eseményeit.

Tanulmány

Ebben a leckében a Biblia Teremtés c. könyvének (Mózes 1. könyvének) eredetét, jelentését és fontosságát fogjuk tanulmányozni. Ez a könyv az utóbbi időben nagy érdeklődést keltett. Kenneth L. Woodward (Newsweek, „In the Beginning.” October 21, 1996) szerint amerikaiak milliói egy friss szemszögből tekintenek erre a varázslatos könyvre.

Az eredetek könyve

A könyv angol neve „Genesis”, ami „kezdetet” vagy „eredetet” jelent. Ahogy a neve is mutatja a Teremtés könyve teljes egészében a keletkezésről szól. Még egy felületes pillantás a tartalmára is megmutatja, hogy a könyv megmagyarázza a világegyetem eredetét, a növények és állatok eredetét, a férfi és a nő eredetét, a bűn eredetét, a halál eredetét, a megváltás eredetét, a nemzetek eredetét, a nyelvek eredetét, Izrael eredetét, az arabok eredetét stb.

A Teremtés az evolúció tanításával ellentétesen bemutatja a Föld nevű bolygó rövid kronológiáját. Leírja a történelmünknek az első 2500 évét. Tartalmának a figyelmes tanulmányozása megmutatja, hogy a könyv szerzője Mózes volt kb. 1500 évvel Jézus Krisztus megszületése előtt.

A Biblia magvát tartalmazó könyv

A Teremtés könyve a Biblia lényegét tartalmazó könyv. Vagyis azokat az üzeneteket, amelyeket a Biblia a Teremtés könyvében csupán elhint, a többi könyvben tovább részletezi, míg azok elérik a teljességüket a Jelenések könyvében. Egy világos példa erre az 1 Mózes 3:15 versében látható, ahol az ellenségeskedés, az asszony, a kígyó és a mag fogalmát a Jelenések 12:1-5, 17 versei újra előveszik. Szintén itt található meg még a kapcsolat 1 Mózes 2:23; 3:7, 21 és Jelenések 3:18; 7:14; 16:15 versei között.

Ahogy majd az együttes tanulmányozásunk során meg fogjuk látni, a Teremtés könyve nem ősi mítoszok és legendák rendszertelen gyűjteménye, hanem inkább egy bonyolultan szervezett könyv, amit együtt kell tanulmányozni a Biblia többi részével. Ahogyan ezt megtesszük, gondolatok gyönyörűen kirajzolódó mozaikja tárul majd elénk, amely szinte felfoghatatlanul lenyűgöző.

Ennek szemléltetésére: A Sequoia Nemzeti Park óriási mamutfenyői igen csodálatra méltóak mind méretükben mind életkorukban. Néhány közülük majdnem 3000 éves! És még a „Sherman Tábornok” nevű fa is valamikor egy apró kis magocska volt! Vagyis a kis magban minden tartalom megvolt ahhoz, hogy egyszer fa legyen! Ugyanezen a módon a Teremtés könyve is tartalmazza azokat a magocskákat, amelyek növekednek a Bibliában, és elérik a teljes kifejlettségüket a Biblia utolsó könyvében, a Jelenésekben. A Teremtés könyve, magocska formájában tartalmazza az egész Bibliát!

Történelem vagy mítosz

A XVIII. sz-ban a Felvilágosodás Korának kezdetéig a Teremtés könyvét az emberi történelem első 2500 éve megbízható forrásának tartották. De attól az időtől fogva a legtöbb teológus, tudós és történetíró úgy tekint rá, (különösen az 1-11. fejezetekre), mint legendára, mítoszra vagy mondára.

Néhány évvel ezelőtt egy egész hetet töltöttem kutatással a James White könyvtárban az Andrews Egyetemen. Képzelj el százezer kötetnyi teológiai könyvet! Ahogy átolvastam tucatnyi szövegmagyarázatot a Teremtés könyvére vonatkozóan, csodálkoztam azon, hogy néhány jegyzetíró mit hisz, hogy a Teremtés könyvében lévő történetek valójában hogyan is történtek meg. Sokan hiszik, hogy Éva és a kígyó története azért íródott, hogy megmagyarázza, miért félnek az emberek a kígyóktól. Sokan ezek közül a tudósok közül egyetértenek azzal, hogy Kain és Ábel története állítólag a testvérek versengésének eredetét magyarázza, Bábel tornyának történetét pedig a szerző találta ki azért, hogy megmagyarázza, miért van olyan sok különböző nyelv.

Azzal ellentétesen, amit ezek a teológusok és tudósok hisznek, a Teremtés könyvének történetei nem azért íródtak, hogy triviális válaszokat biztosítsanak hasonlóan triviális kérdésekre. A történetek mélyen gyökereznek a történelemben, és az a céljuk, hogy az emberi lét legmélyebb kérdéseire adjanak választ.

Ebben a szemináriumban azokat az okokat fogjuk tanulmányozni, hogy a Teremtés könyvét miért kell térben és időben szó szerinti történetekként érteni, és nem puszta utólagos gondolatokként, amelyeknek az a célja, hogy megmagyarázzák, miért léteznek a dolgok úgy, ahogyan ma vannak. Azt fogjuk találni a tanulmányunkban, hogy meghitt, szoros kapcsolat és harmónia van a Teremtés könyvének történetei és a Biblia többi része között, egy olyan harmónia, amit nem lehet pusztán véletlen egybeeséssel magyarázni.

Figyelemreméltó, hogy az újszövetségi szerzők kivétel nélkül úgy értették a Teremtés könyvét, mint szó szerinti történetet. A Teremtés könyve történetiségének a megkérdőjelezése, nemcsak Mózes hitelességét támadja meg, hanem Péter, Pál, és Jézus hitelességét is. Figyeljük meg a Teremtés könyve történeteinek a következő részleges listáját, amelyekre valódi történetként hivatkoznak az Újszövetségben.

Tárgyalt tudományágak

Teremtés (1 Mózes) könyve a legtöbb tantárggyal foglalkozik, amit az egyetemeinken ma tanítanak. A Teremtés (1 Mózes) könyvében ezek a tantárgyak csak embrió formában találhatók meg, és a további kifejtésük a Biblia többi részében van. Figyeljük meg a következő részleges listát:

A két mag története

Még a Teremtés (1 Mózes) könyvére vetett felületes pillantás is bemutatja, hogy a könyv központi témája a két mag közötti folyamatos konfliktus, vagy azok keveredésének gondolata körül forog. Figyeljük meg a következő példákat:

Prófétikus könyv

Felszínesen a Teremtés (1 Mózes) könyve egy egyszerű és célratörő könyvnek tűnik. Rövid, összefonódó történetek gyűjteménye, amelyek a Föld történelmének első kétezerötszáz évében történtek. A Teremtés (1 Mózes) könyve több mint történelem. A könyvnek van egy mélyebb dimenziója, mint amit első látásra észreveszünk. Lényegében a könyv minden egyes története egyben egy prófécia is. Vagyis a Teremtés könyve valójában prófécia, történelemként írva – a Teremtés könyvének történetei a jövőben nagyobb léptékben ismétlődnek majd. Helyesen tette Salamon a következő megjegyzést: Ami volt, ugyanaz, ami ezután is lesz, és ami történt, ugyanaz, ami ezután is történik; és semmi nincs új dolog a nap alatt. Ami most történik, régen megvan, és ami következik, immár megvolt, és az Isten visszahozza, ami elmúlt. (Prédikátor 1:9; 3:15)

Sajnálatos módon ezt a mélyebb jelentést gyakran figyelmen kívül hagyták a könyv tanulmányozása során. Ennek a mélyebb dimenziónak egynéhány példája az alábbi lista:

  • Teremtés (1 Mózes) 3:15 beteljesül a Jelenések 12. fejezetben.
  • A Teremtés (1 Mózes) 2. fejezetben levő Édenkert helyre lesz állítva a Jelenések 21-22 fejezetben.
  • A Teremtés (1 Mózes) 1:1-2 leírja a földet, amilyen állapotban majd még egyszer a millenium alatt lesz (Jelenések 20:1-3; Jeremiás 4:23-27; Ézsaiás 24:19-23).
  • A Kain és Ábel közötti összetűzés egy miniatűr szemléltetése a végső Armageddon-i csatának, amelyikben az egész föld be fogja mutatni vagy az egyiknek, vagy a másiknak a jellemét.
  • Az özönvíz története (Teremtés (1 Mózes) 6-9) egy prófécia azokra az eseményekre vonatkozóan, amelyek a világ végén fognak bekövetkezni (Máté 24:37-39).
  • Isten elhívja Ábrahámot, hogy hagyja el a káldeai Úr városát (ahol az ősi Babilon is elhelyezkedett) a Teremtés (1 Mózes) 12:1-3 verseiben. Ez annak a szemléltetése, ahogy Isten utoljára ki fogja hívni az Ő népét, hogy jöjjön ki a lelki Babilonból (Jelenések 18:1-5).
  • Bábel tornyának az összeomlásáról szóló történet tipikus példája a lelki, világszéles Babilon végső összeomlásának (Jelenések 14:8).
  • Az a három angyal, aki meglátogatta Ábrahámot mielőtt Sodoma és Gomora tűzzel és kénkővel el lett volna pusztítva (Teremtés (1 Mózes) 18:1-2; 19:24, 28) azt a három angyalt szemlélteti, akik figyelmeztetni fogják a világot, mielőtt az tűzzel és kénkővel el lesz pusztítva (Jelenések 14:6-12; Lukács 17:28-30).
  • Izsák és Ismael története Teremtés (1 Mózes) 16-17) mélyebb lelki tanítást ad a világon élő kétféle emberfajtára vonatkozóan: Azok, akik a lélek szerint élnek, és azok, akik a test szerint élnek (Galata 4:21-31).
  • Az arról szóló történet, hogy Ábrahám kész lett volna feláldozni az egyetlen, szeretett fiát (Teremtés (1 Mózes) 22), a hasonmása annak, hogy az Atya Isten kész volt odaadni az Ő Egyszülött Fiát (János 3:16). A helyettes, aki áldozatként Izsák helyett feláldozva, Krisztust mutatja be, aki a mi bűneinkért lett feláldozva.
  • Jákob lajtorjájának a tapasztalata (Teremtés (1 Mózes) 28:12-15) Jézusban teljesedett be (János 1:51).
  • Jákob és Ézsau történetet (Teremtés (1 Mózes) 27-32) beteljesedik, amikor Isten népe egy ugyanolyan megpróbáltatáson megy keresztül, mint Jákob ment keresztül annak idején (Dániel 12:1; Jeremiás 30:6-9)
  • József története Krisztus életének gyönyörű szemléltetése. József a saját testvéreihez jött, és azok nem fogadták el őt. Eladták őt 20 ezüstpénzért. Jézus is a sajátjaihoz jött, akik nem fogadták el Őt. Eladták őt 30 ezüstpénzért. És még sok más párhuzam is van József és Jézus között ebben a történetben.
  • Jákob 12 fiának a jelleme (Teremtés (1 Mózes) 49) szemléltető jellegű azok jellemére nézve, akik a 144 000-hez fognak tartozni.