Példabeszédek 16

1. 1Az embernél vannak az elme gondolatjai; de az Úrtól van a nyelv felelete.

2. 2Minden útai tiszták az embernek a maga szemei előtt; de a ki a lelkeket vizsgálja, az Úr az!

3. 3Bízzad az Úrra a te dolgaidat; és a te gondolatid véghez mennek.

4. 4Mindent teremtett az Úr az ő maga czéljára; az istentelent is a büntetésnek napjára.

5. 5Útálatos az Úrnak minden, a ki elméjében felfuvalkodott, kezemet adom rá, hogy nem marad büntetetlen.

6. 6Könyörületességgel és igazsággal töröltetik el a bűn; és az Úrnak félelme által távozhatunk el a gonosztól.

7. 7Mikor jóakarattal van az Úr valakinek útaihoz, még annak ellenségeit is jóakaróivá teszi.

8. 8Jobb a kevés igazsággal, mint a gazdag jövedelem hamissággal.

9. 9Az embernek elméje gondolja meg az ő útát; de az Úr igazgatja annak járását.

10. 10Jósige van a király ajkain; az ítéletben ne szóljon hamisságot az ő szája.

11. 11Az Úré az igaz mérték és mérőserpenyő, az ő műve minden mérőkő.

12. 12Útálatos legyen a királyoknál istentelenséget cselekedni; mert igazsággal erősíttetik meg a királyiszék.

13. 13Kedvesek a királyoknak az igaz beszédek; és az igazmondót szereti a király.

14. 14A királynak felgerjedt haragja olyan, mint a halál követe; de a bölcs férfiú leszállítja azt.

15. 15A királynak vidám orczájában élet van; jóakaratja olyan, mint a tavaszi eső fellege.

16. 16Szerzeni bölcseséget, oh menynyivel jobb az aranynál; és szerzeni eszességet, kivánatosb az ezüstnél!

17. 17Az igazak országútja eltávozás a gonosztól; megtartja magát az, a ki megőrzi az ő útát.

18. 18A megromlás előtt kevélység jár, és az eset előtt felfuvalkodottság.

19. 19Jobb alázatos lélekkel lenni a szelídekkel, mint zsákmányon osztozni a kevélyekkel.

20. 20A ki figyelmez az igére, jót nyer; és a ki bízik az Úrban, oh mely boldog az!

21. 21A ki elméjében bölcs, hívatik értelmesnek; a beszédnek pedig édessége neveli a tudományt.

22. 22Életnek kútfeje az értelem annak, a ki bírja azt; de a bolondok fenyítéke bolondságuk.

23. 23A bölcsnek elméje értelmesen igazgatja az ő száját, és az ő ajkain öregbíti a tudományt.

24. 24Lépesméz a gyönyörűséges beszédek; édesek a léleknek, és meggyógyítói a tetemeknek.

25. 25Van oly út, mely igaz az ember szeme előtt, de vége a halálnak úta.

26. 26A munkálkodó lelke magának munkálkodik; mert az ő szája kényszeríti őt.

27. 27A haszontalan ember gonoszt ás ki, és az ő ajkain mintegy égő tűz van;

28. 28A gonosz ember versengést szerez, és a susárló elválasztja a jó barátokat.

29. 29Az erőszakos ember elhiteti az ő felebarátját, és nem jó úton viszi őt.

30. 30A ki behúnyja szemeit, azért teszi, hogy álnokságot gondoljon; a ki összeszorítja ajkait, már véghez vitte a gonoszságot.

31. 31Igen szép ékes korona a vénség, az igazságnak útában találtatik.

32. 32Jobb a hosszútűrő az erősnél; és a ki uralkodik a maga indulatján, annál, a ki várost vesz meg.

33. 33Az ember kebelében vetnek sorsot; de az Úrtól van annak minden ítélete.

Revideált Károli Biblia (1908), közkincs. Szövegforrás: CrossWire HunKar. A digitális forrás három hiányzó versét ellenőrzött Károli-szövegből pótoltuk. Szövegforrás