Példabeszédek 8

1. 1Avagy a bölcsesség nem kiált-é, és az értelem nem bocsátja-é ki az ő szavát?

2. 2A magas helyeknek tetein az úton, sok ösvény összetalálkozásánál áll meg.

3. 3A kapuk mellett a városnak bemenetelin, az ajtók bemenetelinél zeng.

4. 4Tinéktek kiáltok, férfiak; és az én szóm az emberek fiaihoz van!

5. 5Értsétek meg ti együgyűek az eszességet, és ti balgatagok vegyétek eszetekbe az értelmet.

6. 6Halljátok meg; mert jeles dolgokat szólok és az én számnak felnyitása igazság.

7. 7Mert igazságot mond ki az én ínyem, és útálat az én ajkaimnak a gonoszság.

8. 8Igaz én számnak minden beszéde, semmi sincs ezekben hamis, vagy elfordult dolog.

9. 9Mind egyenesek az értelmesnek, és igazak azoknak, kik megnyerték a tudományt.

10. 10Vegyétek az én tanításomat, és nem a pénzt; és a tudományt inkább, mint a választott aranyat.

11. 11Mert jobb a bölcseség a drágagyöngyöknél; és semmi gyönyörűségek ehhez egyenlők nem lehetnek.

12. 12Én bölcsesség lakozom az eszességben, és a megfontolás tudományát megnyerem.

13. 13Az Úrnak félelme a gonosznak gyűlölése; a kevélységet és felfuvalkodást és a gonosz útat, és az álnok szájat gyűlölöm.

14. 14Enyém a tanács és a valóság, én vagyok az eszesség, enyém az erő.

15. 15Én általam uralkodnak a királyok, és az uralkodók végeznek igazságot.

16. 16Én általam viselnek a fejedelmek fejedelemséget, és a nemesek, a földnek minden birái.

17. 17Én az engem szeretőket szeretem, és a kik engem szorgalmasan keresnek, megtalálnak.

18. 18Gazdagság és tisztesség van nálam, megmaradandó jó és igazság.

19. 19Jobb az én gyümölcsöm a tiszta aranynál és színaranynál, és az én hasznom a válogatott ezüstnél.

20. 20Az igazságnak útán járok, és az igazság ösvényének közepén.

21. 21Hogy az engem szeretőknek valami valóságost adjak örökségül, és erszényeiket megtöltsem.

22. 22Az Úr az ő útának kezdetéül szerzett engem; az ő munkái előtt régen.

23. 23Örök időktől fogva felkenettem, kezdettől, a föld kezdetétől fogva.

24. 24Még mikor semmi mélységek nem voltak, születtem vala; még mikor semmi források, vízzel teljesek nem voltak.

25. 25Minekelőtte a hegyek leülepedtek volna, a halmoknak előtte születtem.

26. 26Mikor még nem csinálta vala a földet és a mezőket, és a világ porának kezdetét.

27. 27Mikor készíté az eget, ott valék; mikor felveté a mélységek színén a kerekséget;

28. 28Mikor megerősíté a felhőket ott fenn, mikor erősekké lőnek a mélységeknek forrásai;

29. 29Mikor felveté a tengernek határit, hogy a vizek át ne hágják az ő parancsolatját, mikor megállapítá e földnek fundamentomait:

30. 30Mellette valék mint kézmíves, és gyönyörűsége valék mindennap, játszva ő előtte minden időben.

31. 31Játszva az ő földének kerekségén, és gyönyörűségemet lelve az emberek fiaiban.

32. 32És most fiaim, hallgassatok engemet, és boldogok, a kik az én útaimat megtartják.

33. 33Hallgassátok a tudományt és legyetek bölcsek, és magatokat el ne vonjátok!

34. 34Boldog ember, a ki hallgat engem, az én ajtóm előtt virrasztván minden nap, az én ajtóim félfáit őrizvén.

35. 35Mert a ki megnyer engem, nyert életet, és szerzett az Úrtól jóakaratot.

36. 36De a ki vétkezik ellenem, erőszakot cselekszik az ő lelkén; minden, valaki engem gyűlöl, szereti a halált!

Revideált Károli Biblia (1908), közkincs. Szövegforrás: CrossWire HunKar. A digitális forrás három hiányzó versét ellenőrzött Károli-szövegből pótoltuk. Szövegforrás