Példabeszédek 17

1. 1Jobb a száraz falat, melylyel van csendesség; mint a levágott barmokkal teljes ház, melyben háborúság van.

2. 2Az értelmes szolga uralkodik a gyalázatos fiún, és az atyafiak között az örökségnek részét veszi.

3. 3Az olvasztótégely az ezüst számára van, és a kemencze az aranyéra; a szívek vizsgálója pedig az Úr.

4. 4A gonosztevő hallgat az álnok beszédekre, a csalárd hallgat a gonosz nyelvre.

5. 5A ki megcsúfolja a szegényt, gyalázattal illeti annak Teremtőjét; a ki gyönyörködik másnak nyomorúságában, büntetlen nem lészen!

6. 6A véneknek ékessége az unokák, és a fiaknak ékessége az atyák.

7. 7Nem illik a bolondnak az ékes beszéd; még kevésbbé a tisztességesnek a hazug beszéd.

8. 8Drága kő az ajándék elfogadójának szemei előtt; mindenütt, a hova csak fordul, okosan cselekszik.

9. 9Elfedezi a vétket, a ki keresi a szeretetet; a ki pedig ismétlen előhoz egy dolgot, elszakasztja egymástól a barátságosokat is.

10. 10Foganatosb a dorgálás az eszesnél, mint ha megvernéd a bolondot százszor is.

11. 11Csak ellenkezést keres a gonosz, végre kegyetlen követ bocsáttatik ellene.

12. 12Találjon valakire a fiától megfosztott medve, csak ne a bolond az ő bolondságában.

13. 13A ki fizet gonoszt a jóért, nem távozik el a gonosz annak házától.

14. 14Mint a ki árvizet szabadít el, olyan a háborúság kezdete; azért minekelőtte kihatna, hagyd el a versengést.

15. 15A ki igaznak mondja a bűnöst, és kárhoztatja az igazat, útálatos az Úrnak egyaránt mind a kettő.

16. 16Miért van a vétel ára a bolondnak kezében a bölcseség megszerzésére, holott nincsen néki elméje?

17. 17Minden időben szeret, a ki igaz barát, és testvérül születik a nyomorúság idejére.

18. 18Értelmetlen ember az, a ki kezét adja, fogadván kezességet barátja előtt.

19. 19Szereti a gonoszt, a ki szereti a háborúságot; a ki magasbítja kapuját, romlást keres.

20. 20Az elfordult szívű ember nem nyerhet jót, és a ki az ő nyelvével gonosz, esik nyomorúságba.

21. 21A ki szül bolondot, szüli ő magának bánatra; és nem örvendez a bolondnak atyja.

22. 22A vidám elme jó orvosságul szolgál; a szomorú lélek pedig megszáraztja a csontokat.

23. 23A kebelből kivett ajándékot az istentelen elveszi, a törvény útának elfordítására.

24. 24Az eszesnek orczájából kitetszik a bölcseség; a bolondnak pedig szemei országolnak a földnek végéig.

25. 25Búsulása az ő atyjának a bolond fiú, és az ő szülőjének keserűsége.

26. 26Még megbirságolni is az igazat nem jó, a tisztességest megverni igazságáért.

27. 27A ki megtartóztatja beszédét, az tudós ember, és a ki higgadt lelkű, az értelmes férfiú.

28. 28Még a bolond is, amikor hallgat, bölcsnek ítéltetik; mikor ajkait bezárja, eszesnek.

Revideált Károli Biblia (1908), közkincs. Szövegforrás: CrossWire HunKar. A digitális forrás három hiányzó versét ellenőrzött Károli-szövegből pótoltuk. Szövegforrás