Példabeszédek 24

1. 1Ne irígykedjél a gonosztevőkre, se ne kivánj azokkal lenni.

2. 2Mert pusztítást gondol az ő szívök, és bajt szólnak az ő ajkaik.

3. 3Bölcseség által építtetik a ház, és értelemmel erősíttetik meg.

4. 4És tudomány által telnek meg a kamarák minden drága és gyönyörűséges marhával.

5. 5A bölcs férfiú erős, és a tudós ember nagy erejű.

6. 6Mert az eszes tanácsokkal viselhetsz hadat hasznodra; és a megmaradás a tanácsosok sokasága által van.

7. 7Magas a bolondnak a bölcseség; a kapuban nem nyitja meg az ő száját.

8. 8A ki azon gondolkodik, hogy gonoszt cselekedjék, azt cselszövőnek hívják.

9. 9A balgatag dolognak gondolása bűn; és a rágalmazó az ember előtt útálatos.

10. 10Ha lágyan viselted magadat a nyomorúságnak idején: szűk a te erőd.

11. 11Szabadítsd meg azokat, a kik a halálra vitetnek, és a kik a megöletésre tántorognak, tartóztasd meg!

12. 12Ha azt mondanád: ímé, nem tudtuk ezt; nemde, a ki vizsgálja az elméket, ő érti, és a ki őrzi a te lelkedet, ő tudja? és kinek-kinek az ő cselekedetei szerint fizet.

13. 13Egyél, fiam, mézet, mert jó; és a színméz édes a te ínyednek.

14. 14Ilyennek ismerd a bölcseséget a te lelkedre nézve: ha azt megtalálod, akkor lesz jó véged, és a te reménységed el nem vész!

15. 15Ne leselkedjél, oh te istentelen, az igaznak háza ellen, ne pusztítsd el az ő ágyasházát!

16. 16Mert ha hétszer elesik is az igaz, ugyan felkél azért; az istentelenek pedig csak egy nyavalyával is elvesznek.

17. 17Mikor elesik a te ellenséged: ne örülj; és mikor megütközik: ne vígadjon a te szíved,

18. 18Hogy az Úr meg ne lássa és gonosz ne legyen szemeiben, és el ne fordítsa arról az ő haragját te reád.

19. 19Ne gerjedj haragra a gonosztevők ellen, ne irígykedjél az istentelenekre;

20. 20Mert a gonosznak nem lesz jó vége, az istentelenek szövétneke kialszik.

21. 21Féld az Urat, fiam, és a királyt; a pártütők közé ne elegyedjél.

22. 22Mert hirtelenséggel feltámad az ő nyomorúságok, és e két rendbeliek büntetését ki tudja?

23. 23Ezek is a bölcsek szavai. Személyt válogatni az ítéletben nem jó.

24. 24A ki azt mondja az istentelennek: igaz vagy, ezt megátkozzák a népek, megútálják a nemzetek.

25. 25A kik pedig megfeddik a bűnöst, azoknak gyönyörűségökre lesz, és jó áldás száll reájok!

26. 26Ajkakat csókolgat az, a ki igaz beszédeket felel.

27. 27Szerezd el kivül a te dolgodat, és készíts elő a te meződben; annakutána építsd a házadat.

28. 28Ne légy bizonyság ok nélkül a te felebarátod ellen; avagy ámítanál-é valakit a te ajkaiddal?

29. 29Ne mondd ezt: a miképen cselekedett én velem, úgy cselekszem ő vele; megfizetek az embernek az ő cselekedete szerint.

30. 30A rest embernek mezejénél elmenék, és az esztelennek szőleje mellett.

31. 31És ímé, mindenütt felverte a tövis, és színét elfedte a gyom; és kőgyepüje elromlott vala.

32. 32Melyet én látván gondolkodám, és nézvén, ezt a tanulságot vevém abból:

33. 33Egy kis álom, egy kis szunynyadás, egy kis kézösszetevés az alvásra,

34. 34És így jő el, mint az útonjáró, a te szegénységed, és a te szükséged, mint a paizsos férfiú.

Revideált Károli Biblia (1908), közkincs. Szövegforrás: CrossWire HunKar. A digitális forrás három hiányzó versét ellenőrzött Károli-szövegből pótoltuk. Szövegforrás