Jób 20

1. 1Felele pedig a Naamából való Czófár, és monda:

2. 2Mindamellett az én gondolataim feleletre kényszerítenek engem, és e miatt nagy az izgatottság bennem.

3. 3Hallom gyalázatos dorgáltatásomat, de az én értelmes lelkem megfelel majd értem.

4. 4Tudod-é azt, hogy eleitől fogva, mióta az embert e földre helyheztette,

5. 5Az istentelenek vígassága rövid ideig tartó, és a képmutató öröme egy szempillantásig való?

6. 6Ha szinte az égig érne is az ő magassága, és a felleget érné is a fejével:

7. 7Mint az emésztete, úgy vész el örökre, és a kik látták, azt mondják: Hol van ő?

8. 8Mint az álom, úgy elrepül és nem találják őt; eltünik, mint az éjjeli látomás.

9. 9A szem, a mely rá ragyogott, nem látja többé, és az ő helye sem törődik már vele.

10. 10Fiai a szegények kedvében járnak, és kezei visszaadják az ő rablott vagyonát.

11. 11Csontjai, ha megtelnek is ifjú erővel, de vele együtt roskad az a porba.

12. 12Ha édes az ő szájában a gonoszság, és elrejti azt az ő nyelve alá;

13. 13És kedvez annak és ki nem veti azt, hanem ott tartogatja ínyei között:

14. 14Az ő étke elváltozik az ő gyomrában, vipera mérgévé lesz a belében.

15. 15Gazdagságot nyelt el, de kihányja azt, az ő hasából kiűzi azt az Isten.

16. 16A viperának mérgét szopta és a siklónak fulánkja öli meg őt,

17. 17Hogy ne lássa a folyóvizeket, a tejjel és mézzel folyó patakokat.

18. 18A mit másoktól szerzett, vissza kell adnia, nem nyelheti el, ép így az ő cserébe kapott vagyonát is, hogy ne örvendezhessen annak.

19. 19Mert megrontotta és ott hagyta a szegényeket, házat rabolt, de nem építi meg azt.

20. 20Mivel gyomra nem tudott betelni, nem is mentheti meg semmi drágaságát.

21. 21Az ő falánksága elől semmi sem maradt meg, azért nem lesz tartós az ő jóléte.

22. 22Mikor teljes az ő bősége, akkor is szükséget lát, és mindenféle nyomorúság támad reá.

23. 23Mikor meg akarja tölteni a hasát, reá bocsátja haragjának tüzét, és azt önti rá étele gyanánt.

24. 24Mikor vasból csinált fegyver elől fut, aczélból csinált íj veri át.

25. 25Kihúzza és az kijön a testéből és kivillan az epéjéből; rettegés támad felette.

26. 26Mindenféle titkos sötétség van az ő vagyonán; fúvás nélkül való tűz emészti meg őt; elpusztíttatik az is, a mi sátrában megmaradt.

27. 27Megjelentik álnokságát az egek, és a föld ellene támad.

28. 28Házának jövedelme eltünik, szétfoly az az ő haragjának napján.

29. 29Ez a gonosz ember fizetése Istentől, és az ő beszédének jutalma a Mindenhatótól.

Revideált Károli Biblia (1908), közkincs. Szövegforrás: CrossWire HunKar. A digitális forrás három hiányzó versét ellenőrzött Károli-szövegből pótoltuk. Szövegforrás