Jób 4

1. 1És felele a témáni Elifáz, és monda:

2. 2Ha szólni próbálunk hozzád, zokon veszed-é? De hát ki bírná türtőztetni magát a beszédben?

3. 3Ímé sokakat oktattál, és a megfáradott kezeket megerősítetted;

4. 4A tántorgót a te beszédeid fentartották, és a reszkető térdeket megerősítetted;

5. 5Most, hogy rád jött a sor, zokon veszed; hogy téged ért a baj, elrettensz!

6. 6Nem bizodalmad-é a te istenfélelmed, s nem reménységed-é utaidnak becsületessége?

7. 7Emlékezzél, kérlek, ki az, a ki elveszett ártatlanul, és hol töröltettek el az igazak?

8. 8A mint én láttam, a kik hamisságot szántanak és gonoszságot vetnek, ugyanazt aratnak.

9. 9Az Istennek lehelletétől elvesznek, az ő haragjának szelétől elpusztulnak.

10. 10Az oroszlán ordítása, a sakál üvöltése, és az oroszlán-kölykök fogai megsemmisülnek.

11. 11Az agg oroszlán elvész, ha nincs martaléka, a nőstény oroszlán kölykei elszélednek.

12. 12Szó lopódzék hozzám, s valami nesz üté meg abból fülemet.

13. 13Éjjeli látásokon való töprengések között, mikor mély álom fogja el az embereket.

14. 14Félelem szálla rám, és rettegés, s megreszketteté minden csontomat.

15. 15Valami szellem suhant el előttem, s testemnek szőre felborzolódék.

16. 16Megálla, de ábrázatját föl nem ismerém, egy alak vala szemeim előtt, mély csend, és ilyen szót hallék:

17. 17Vajjon a halandó igaz-é Istennél: az ő teremtője előtt tiszta-é az ember?

18. 18Ímé az ő szolgáiban sem bízhatik és az ő angyalaiban is talál hibát:

19. 19Mennyivel inkább a sárházak lakosaiban, a kiknek fundamentumok a porban van, és könnyebben szétnyomhatók a molynál?!

20. 20Reggeltől estig gyötrődnek, s a nélkül, hogy észrevennék, elvesznek örökre.

21. 21Ha kiszakíttatik belőlök sátoruk kötele, nem halnak-é meg, és pedig bölcsesség nélkül?

Revideált Károli Biblia (1908), közkincs. Szövegforrás: CrossWire HunKar. A digitális forrás három hiányzó versét ellenőrzött Károli-szövegből pótoltuk. Szövegforrás