Első látogatásod?

Az Élő Víz még formálódik

Az oldal fejlesztés alatt áll, a gyűjteményt pedig folyamatosan bővítjük új tanulmányokkal és más értékes tartalmakkal.

Kérd a heti értesítőt: vasárnap este összegyűjtjük neked az új tartalmakat.

Károli 1908

Jób 27

  1. 1Jób pedig folytatá az ő beszédét, monda:

  2. 2Él az Isten, a ki az én igazamat elfordította, és a Mindenható, a ki keserűséggel illette az én lelkemet,

  3. 3Hogy mindaddig, a míg az én lelkem én bennem van, és az Istennek lehellete van az én orromban;

  4. 4Az én ajakim nem szólnak álnokságot, és az én nyelvem nem mond csalárdságot!

  5. 5Távol legyen tőlem, hogy igazat adjak néktek! A míg lelkemet ki nem lehelem, ártatlanságomból magamat ki nem tagadom.

  6. 6Igazságomhoz ragaszkodom, róla le nem mondok; napjaim miatt nem korhol az én szívem.

  7. 7Ellenségem lesz olyan, mint a gonosz, és a ki ellenem támad, mint az álnok.

  8. 8Mert micsoda reménysége lehet a képmutatónak, hogy telhetetlenkedett, ha az Isten mégis elragadja az ő lelkét?

  9. 9Meghallja-é kiáltását az Isten, ha eljő a nyomorúság reá?

  10. 10Vajjon gyönyörködhetik-é a Mindenhatóban; segítségül hívhatja-é mindenkor az Istent?

  11. 11Megtanítlak benneteket Isten dolgaira; a mik a Mindenhatónál vannak, nem titkolom el.

  12. 12Ímé, ti is mindnyájan látjátok: miért van hát, hogy hiábavalósággal hivalkodtok?!

  13. 13Ez a gonosz embernek osztályrésze Istentől, és a kegyetlenek öröksége a Mindenhatótól, a melyet elvesznek:

  14. 14Ha megsokasulnak is az ő fiai, a kardnak sokasulnak meg, és az ő magzatai nem lakhatnak jól kenyérrel sem.

  15. 15Az ő maradékai dögvész miatt temettetnek el, és az ő özvegyeik meg sem siratják.

  16. 16Ha mint a port, úgy halmozná is össze az ezüstöt, és úgy szerezné is össze ruháit, mint a sarat:

  17. 17Összeszerezheti ugyan, de az igaz ruházza magára, az ezüstön pedig az ártatlan osztozik.

  18. 18Házát pók módjára építette föl, és olyanná, mint a csősz-csinálta kunyhó.

  19. 19Gazdagon fekszik le, mert nincsen kifosztva; felnyitja szemeit és semmije sincsen.

  20. 20Meglepi őt, mint az árvíz, a félelem, éjjel ragadja el a zivatar.

  21. 21Felkapja őt a keleti szél és elviszi, elragadja őt helyéről.

  22. 22Nyilakat szór reá és nem kiméli; futva kell futnia keze elől.

  23. 23Csapkodják felette kezeiket, és kisüvöltik őt az ő lakhelyéből.

Revideált Károli Biblia (1908), közkincs. Szövegforrás: CrossWire HunKar. A digitális forrás három hiányzó versét ellenőrzött Károli-szövegből pótoltuk. Szövegforrás