Zsoltárok 108

1. 1Ének. Dávid zsoltára.

2. 2Kész az én szívem, oh Isten, hadd énekeljek és zengedezzek; az én dicsőségem is kész.

3. 3Serkenj fel te lant és hárfa, hadd keltsem fel a hajnalt!

4. 4Hálát adok néked a népek között Uram, és zengedezek néked a nemzetek között!

5. 5Mert nagy, egek felett való a te kegyelmed, és a felhőkig ér a te hűséges voltod!

6. 6Magasztaltassál fel, oh Isten, az egek felett, és dicsőséged legyen az egész földön!

7. 7Hogy megszabaduljanak a te szeretteid, segíts a te jobb kezeddel és hallgass meg engem!

8. 8Az ő szentélyében szólott az Isten: Örvendezek, hogy eloszthatom Sikhemet, és felmérhetem Sukkothnak völgyét.

9. 9Enyém Gileád, enyém Manassé; Efraim az én fejemnek védelme, Júda az én törvényrendelőm.

10. 10Moáb az én mosdómedenczém, Edomra az én saruimat vetem, Filistea felett kaczagok.

11. 11Kicsoda visz el engem a kerített városba? kicsoda vezérel engem Edomig?

12. 12Nem te vagy-é, oh Isten, a ki megvetettél minket, hogy ki ne menj, oh Isten, a mi seregeinkkel?

13. 13Adj szabadulást nékünk az ellenségtől, mert hiábavaló az emberi segítség!

14. 14Istennel hatalmasan cselekszünk, és ő megtapodja ellenségeinket.

Revideált Károli Biblia (1908), közkincs. Szövegforrás: CrossWire HunKar. A digitális forrás három hiányzó versét ellenőrzött Károli-szövegből pótoltuk. Szövegforrás