Zsoltárok 36

1. 1Az éneklőmesternek; az Úr szolgájáé, Dávidé.

2. 2A gonosznak hamissága felől így gondolkozom szívemben: nincs ő előtte isten-félelem;

3. 3Mert hízeleg néki önmagának, ha bűnét elkövetheti, ha gyűlölködhetik.

4. 4Szájának beszéde hiábavalóság és hamisság; megszünt bölcs lenni és jót cselekedni.

5. 5Hiábavalóságot gondol ágyában; nem a jó útra áll, és nem veti meg a rosszat.

6. 6Uram, az égig ér a te kegyelmességed; a te hűséged a felhőkig!

7. 7Igazságod, mint Isten hegyei; ítéleteid, mint a nagy mélységek; az embert és barmot te tartod meg, Uram!

8. 8Oh Isten, milyen drága a te kegyelmességed; az embernek fiai a te szárnyaidnak árnyékába menekülnek.

9. 9Dúslakodnak házadnak bőséges javaiban; megitatod őket gyönyörűségeid folyóvizéből.

10. 10Mert nálad van az életnek forrása; a te világosságod által látunk világosságot.

11. 11Terjeszd ki kegyelmességedet a te ismerőidre, és igazságodat az igaz szívűekre.

12. 12Ne támadjon engem a kevélynek lába, és ne üldözzön engem a gonosznak keze.

13. 13Hullnak már a gonosztevők; eltaszíttatnak és nem állhatnak fel!

Revideált Károli Biblia (1908), közkincs. Szövegforrás: CrossWire HunKar. A digitális forrás három hiányzó versét ellenőrzött Károli-szövegből pótoltuk. Szövegforrás