Zsoltárok 89

1. 1Az Ezrahita Ethán tanítása.

2. 2Az Úrnak kegyelmességét hadd énekeljem örökké! Nemzetségről nemzetségre hirdetem a te hűséges voltodat az én számmal!

3. 3Mert azt mondom: Örökké megáll a te kegyelmességed, és megerősíted a te hűséges voltodat az egekben, mondván:

4. 4Szövetséget kötöttem az én választottammal, megesküdtem Dávidnak, az én szolgámnak:

5. 5Mindörökké megerősítem a te magodat, és nemzetségről nemzetségre megépítem a te királyi székedet. Szela.

6. 6És az egek dicsérik a te csodadolgodat Uram; a te hűséges voltodat is a szentek gyülekezetében.

7. 7Mert a felhőkben kicsoda hasonlatos az Úrhoz, s ki olyan, mint az Úr, az istenek fiai között?

8. 8Igen rettenetes Isten ő a szentek gyűlésében, és félelmetes mindazokra, a kik körülte vannak.

9. 9Uram, Seregeknek Istene! Kicsoda olyan erős, mint te vagy Uram? És a te hűséges voltod körülvesz téged.

10. 10Te uralkodol a tengernek kevélységén; mikor az ő habjai felemelkednek, te csendesíted le azokat.

11. 11Te rontád meg Égyiptomot mintegy átdöföttet; erős karoddal elszélesztetted ellenségeidet.

12. 12Tieid az egek, a föld is a tied: e világot minden benne valóval te fundáltad.

13. 13Az északot és a délt te teremtetted, a Thábor és a Hermon a te nevednek örvendeznek.

14. 14A te karod hatalommal teljes, a te kezed erős, a te jobbod méltóságos.

15. 15Igazság és jogosság a te királyi székednek alapja; kegyelem és hűség jár a te orczád előtt.

16. 16Boldog nép az, a mely megérti a kürt szavát; a te orczádnak világosságánál jár ez, oh Uram!

17. 17A te nevedben örvendeznek egész nap; és a te igazságodban felmagasztaltatnak.

18. 18Mert az ő erejöknek ékessége te vagy; a te jóakaratoddal emeled fel a mi szarvunkat is.

19. 19Mert az Úr a mi paizsunk, és Izráelnek Szentje a mi királyunk.

20. 20Akkor látásban szóltál a te kegyeltednek, és mondád: Segítséget adtam a vitéznek, felmagasztaltam a népből választottat;

21. 21Megtaláltam Dávidot, az én szolgámat; szent olajommal kentem fel őt,

22. 22A kivel állandóan vele lesz az én kezem, sőt az én karom erősíti meg őt.

23. 23Nem nyomhatja őt el az ellenség, és a gonosz ember sem nyomorgatja meg őt;

24. 24Mert ő előtte rontom meg az ő szorongatóit, és verem meg az ő gyűlölőit.

25. 25És vele lesz az én hűségem és kegyelmem, és az én nevemmel magasztaltatik fel az ő szarva.

26. 26És rávetem az ő kezét a tengerre, és az ő jobbját a folyóvizekre.

27. 27Ő így szólít engem: Atyám vagy te; én Istenem és szabadításom kősziklája!

28. 28Én meg elsőszülöttemmé teszem őt és felebbvalóvá a föld királyainál.

29. 29Örökké megtartom néki az én kegyelmemet, és az én szövetségem bizonyos marad ő vele.

30. 30És az ő magvát örökkévalóvá teszem, és az ő királyi székét, mint az egeknek napjait.

31. 31Ha az ő fiai elhagyják az én törvényemet, és nem járnak az én végzéseim szerint;

32. 32Ha az én rendeléseimet megtörik, és meg nem tartják az én parancsolatimat:

33. 33Akkor vesszővel látogatom meg az ő bűnöket, és vereségekkel az ő álnokságukat;

34. 34De az én kegyelmemet nem vonom meg tőle, és az én hűséges voltomban nem hazudom.

35. 35Nem töröm meg az én szövetségemet, és a mi kijött az én számból, el nem változtatom.

36. 36Megesküdtem egyszer az én szentségemre: vajjon megcsalhatnám-é Dávidot?

37. 37Az ő magva örökké megmarad, és az ő királyi széke olyan előttem, mint a nap.

38. 38Megáll örökké, mint a hold, és bizonyos, mint a felhőben lévő bizonyság. Szela.

39. 39De te mégis elvetetted és megútáltad őt, és megharagudtál a te felkentedre.

40. 40Felbontottad a te szolgáddal kötött szövetséget, földre tiportad az ő koronáját.

41. 41Lerontottad az ő kőfalait mind; romokká tetted erősségeit.

42. 42Zsákmányolták őt mind az úton járók; gyalázattá lőn az ő szomszédai előtt.

43. 43Felmagasztaltad az ő szorongatóinak jobbját, és megvidámítottad minden ellenségét.

44. 44Még fegyverének élét is elvetted, és nem segítetted őt a harczban.

45. 45Eltörlötted az ő fényességét, és az ő királyi székét a földre vetetted.

46. 46Az ő ifjúságának napjait megrövidítetted, gyalázatot borítottál reá. Szela.

47. 47Meddig rejtegeted még magad, oh Uram, szüntelen, és ég a te haragod, mint a tűz?

48. 48Emlékezzél meg rólam: mily rövid az élet! Mily semmire teremtetted te mind az embernek fiait!

49. 49Kicsoda oly erős, hogy éljen és ne lásson halált s megszabadítsa magát a Seolnak kezéből? Szela.

50. 50Hol van a te előbbi kegyelmességed, Uram? Megesküdtél Dávidnak a te hűséges voltodra!

51. 51Emlékezzél meg Uram a te szolgáidnak gyalázatjokról! hogy sok népnek gyalázatját hordozom keblemben,

52. 52A melyekkel gyaláztak a te ellenségeid Uram, a melyekkel gyalázták a te felkentednek lépéseit.

53. 53Áldott legyen az Úr mindörökké! Ámen és Ámen.

Revideált Károli Biblia (1908), közkincs. Szövegforrás: CrossWire HunKar. A digitális forrás három hiányzó versét ellenőrzött Károli-szövegből pótoltuk. Szövegforrás