Zsoltárok 16

1. 1Dávid miktámja. Tarts meg engem Istenem, mert benned bízom.

2. 2Ezt mondom az Úrnak: Én Uram vagy te; feletted való jóm nincsen.

3. 3A szentekben, a kik e földön vannak és a felségesekben, bennök van minden gyönyörűségem.

4. 4Megsokasodnak fájdalmaik, a kik más isten után sietnek; nem áldozom meg véres italáldozatjokat és nem veszem nevöket ajkaimra.

5. 5Az Úr az én osztályos részem és poharam; te támogatod az én sorsomat.

6. 6Az én részem kies helyre esett, nyilván szép örökség jutott nékem.

7. 7Áldom az Urat, a ki tanácsot adott nékem; még éjjel is oktatnak engem az én veséim.

8. 8Az Úrra néztem szüntelen; mert jobb kezem felől van, meg nem rendülök.

9. 9Azért örül az én szívem és örvendez az én lelkem; testem is biztosságban lakozik.

10. 10Mert nem hagyod lelkemet a Seolban; nem engeded, hogy a te szented rothadást lásson.

11. 11Te tanítasz engem az élet ösvényére, teljes öröm van tenálad; a te jobbodon gyönyörűségek vannak örökké.

Revideált Károli Biblia (1908), közkincs. Szövegforrás: CrossWire HunKar. A digitális forrás három hiányzó versét ellenőrzött Károli-szövegből pótoltuk. Szövegforrás