Zsoltárok 52

1. 1Az éneklőmesternek; Dávid tanítása;

2. 2Mikor az Idumeus Dóeg eljött és hírt vitt Saulnak, és ezt mondá néki: Dávid az Akhimélek házába ment be.

3. 3Mit dicsekedel gonoszságban, oh te magabíró? Az Istennek kegyelme szüntelen való!

4. 4Nyelved ártalmakon elmélkedik, s olyan mint az éles olló, te álnokságnak mestere!

5. 5Szereted a gonoszt inkább, hogy nem a jót, és a hazugságot inkább, mint igazságot szólni. Szela.

6. 6Szeretsz minden ártalmas beszédet, és az álnok nyelvet.

7. 7Meg is ront az Isten téged, teljesen eltakarít, kigyomlál téged a te hajlékodból, és kiszaggat téged az élők földéről. Szela.

8. 8És látják ezt az igazak, és félnek, és nevetnek rajta:

9. 9Ímé az a férfiú, a ki nem Istent fogadta erősségévé, hanem az ő gazdagságának sokaságában bízott, és ereje az ő gonoszságában volt!

10. 10Én pedig mint zöldelő olajfa Isten házában, bízom Isten kegyelmében mind örökkön örökké.

11. 11Áldlak téged örökké, hogy így cselekedtél; nevedben remélek, mert jóságos vagy, a te híveid előtt.

Revideált Károli Biblia (1908), közkincs. Szövegforrás: CrossWire HunKar. A digitális forrás három hiányzó versét ellenőrzött Károli-szövegből pótoltuk. Szövegforrás