Zsoltárok 64

1. 1Az éneklőmesternek; Dávid zsoltára.

2. 2Hallgasd meg, Isten, az én szómat, mikor panaszkodom; az ellenségtől való félelemtől mentsd meg éltemet.

3. 3Rejts el engem a rosszakaróknak tanácsa elől, a gonosztevőknek gyülekezetétől.

4. 4A kik megélesítik nyelvöket, mint a szablyát; irányozzák nyilokat, keserű beszédöket.

5. 5Hogy lövöldözzék titkon az ártatlant; nagy hirtelenséggel lövöldözik azt, és nem félnek.

6. 6Megátalkodottak gonosz szándékukban; megegyeztek, hogy tőrt vetnek titkon, mondják: ki látja őket?

7. 7Álnokságokat koholnak; a kikoholt tervet végrehajták; mindenikök keble és szíve kikutathatatlan.

8. 8De meglövi őket az Isten; hirtelen nyíl üt rajtok sebet.

9. 9És megejtik őket, a nyelvök lesz ellenök; iszonyodik mindenki, a ki őket látja.

10. 10Akkor megfélemlenek mind az emberek; hirdetni fogják Istennek dolgát, és megértik cselekedetét.

11. 11Örvendeni fog az igaz Istenben, és hozzá menekül; és dicsekedni fognak minden egyenesszívűek.

Revideált Károli Biblia (1908), közkincs. Szövegforrás: CrossWire HunKar. A digitális forrás három hiányzó versét ellenőrzött Károli-szövegből pótoltuk. Szövegforrás