Zsoltárok 30

1. 1Dávid zsoltára. Templomszentelési ének.

2. 2Magasztallak Uram, hogy felemeltél engem, és nem engedted, hogy ellenségeim örüljenek rajtam.

3. 3Uram, Istenem, hozzád kiáltottam, és te meggyógyítottál engem!

4. 4Uram, felhoztad a Seolból az én lelkemet, fölélesztettél a sírbaszállók közül.

5. 5Zengedezzetek az Úrnak, ti hívei! Dicsőítsétek szent emlékezetét.

6. 6Mert csak pillanatig tart haragja, de élethossziglan jóakarata; este bánat száll be hozzánk, reggelre öröm.

7. 7Azt mondtam azért én jó állapotomban: Nem rendülhetek meg soha.

8. 8Uram, jókedvedből erősséget állítottál föl hegyemre; de elrejtéd orczádat, és megroskadtam.

9. 9Hozzád kiáltok, Uram! Az én Uramnak irgalmáért könyörgök!

10. 10Mit használ vérem, ha sírba szállok? Dicsér-e téged a por; hirdeti-é igazságodat?

11. 11Hallgass meg, Uram, könyörülj rajtam! Uram, légy segítségem!

12. 12Siralmamat vígságra fordítottad, leoldoztad gyászruhámat, körülöveztél örömmel.

13. 13Hogy zengjen néked és el ne hallgasson felőled a dicséret: Uram, én Istenem, örökké dicsőítlek téged.

Revideált Károli Biblia (1908), közkincs. Szövegforrás: CrossWire HunKar. A digitális forrás három hiányzó versét ellenőrzött Károli-szövegből pótoltuk. Szövegforrás