Zsoltárok 119

1. 1Boldogok, a kiknek útjok feddhetetlen, a kik az Úr törvényében járnak.

2. 2Boldogok, a kik megőrzik az ő bizonyságait, és teljes szívből keresik őt.

3. 3És nem cselekesznek hamisságot; az ő útaiban járnak.

4. 4Te parancsoltad Uram, hogy határozataidat jól megőrizzük.

5. 5Vajha igazgattatnának az én útaim a te rendeléseid megőrzésére!

6. 6Akkor nem szégyenülnék meg, ha figyelnék minden parancsolatodra!

7. 7Hálát adok néked tiszta szívből, hogy megtanítottál engem a te igazságod ítéleteire.

8. 8A te rendeléseidet megőrzöm; soha ne hagyj el engem!

9. 9Mi módon őrizheti meg tisztán az ifjú az ő útát, ha nem a te beszédednek megtartása által?

10. 10Teljes szívből kerestelek téged: ne engedj eltévedeznem a te parancsolataidtól!

11. 11Szívembe rejtettem a te beszédedet, hogy ne vétkezzem ellened.

12. 12Áldott vagy te, Uram! Taníts meg engem a te rendeléseidre.

13. 13Ajkaimmal hirdetem a te szádnak minden ítéletét.

14. 14Inkább gyönyörködöm a te bizonyságaidnak útjában, mint minden gazdagságban.

15. 15A te határozataidról gondolkodom, és a te ösvényeidre nézek.

16. 16Gyönyörködöm a te rendeléseidben; a te beszédedről nem feledkezem el.

17. 17Tégy jól a te szolgáddal, hogy éljek és megtartsam a te beszédedet.

18. 18Nyisd meg az én szemeimet, hogy szemléljem a te törvényednek csodálatos voltát.

19. 19Jövevény vagyok e földön, ne rejtsd el tőlem a te parancsolataidat.

20. 20Elfogyatkozik az én lelkem, a te ítéleteid után való szüntelen vágyódás miatt.

21. 21Megdorgálod a kevélyeket; átkozottak, a kik elhajolnak parancsolataidtól.

22. 22Fordítsd el rólam a szidalmat és gyalázatot, mert megőriztem a te bizonyságaidat!

23. 23Még ha fejedelmek összeülnek, ellenem beszélnek is; a te szolgád a te rendeléseidről gondolkodik.

24. 24A te bizonyságaid én gyönyörűségem, és én tanácsadóim.

25. 25Lelkem a porhoz tapad; eleveníts meg engem a te igéreted szerint.

26. 26Útaimat elbeszéltem előtted és te meghallgattál engem; taníts meg a te rendeléseidre!

27. 27Add értenem a te határozataidnak útát, hogy gondolkodjam a te csodálatos dolgaidról!

28. 28Sír a lelkem a keserűség miatt; vigasztalj meg a te igéd szerint!

29. 29A hamisságnak útját távoztasd el tőlem, és a te törvényeddel ajándékozz meg engem!

30. 30Az igazság útját választottam; a te ítéleteid forognak előttem.

31. 31Ragaszkodom a te bizonyságaidhoz; Uram, ne hagyj megszégyenülni!

32. 32A te parancsolataidnak útján járok, ha megvigasztalod az én szívemet!

33. 33Taníts meg Uram a te rendeléseidnek útjára, hogy megőrizzem azt mindvégig.

34. 34Oktass, hogy megőrizzem a te törvényedet, és megtartsam azt teljes szívemből.

35. 35Vezérelj a te parancsolataidnak útján, mert gyönyörködöm abban.

36. 36Hajtsd szívemet a te bizonyságaidhoz, és ne a telhetetlenségre.

37. 37Fordítsd el az én szemeimet, hogy ne lássanak hiábavalóságot; a te útadon éltess engemet.

38. 38Teljesítsd igéretedet a te szolgádnak, a ki fél téged.

39. 39Fordítsd el tőlem a gyalázatot, a mitől félek; hiszen jók a te ítéleteid.

40. 40Ímé, kivánkozom a te határozataid után; éltess engem a te igazságod által.

41. 41És szálljon reám, Uram, a te kegyelmed, a te szabadításod, a mint megigérted,

42. 42Hogy megfelelhessek az engem gyalázónak, hiszen bizodalmam van a te igédben!

43. 43És az igazságnak beszédét se vedd el soha az én számtól, mert várom a te ítéleteidet!

44. 44És megtartom a te törvényedet mindenkor és mindörökké.

45. 45És tágas téren járok, mert a te határozataidat keresem.

46. 46És a királyok előtt szólok a te bizonyságaidról, és nem szégyenülök meg.

47. 47És gyönyörködöm a te parancsolataidban, a melyeket szeretek.

48. 48És felemelem kezeimet a te parancsolataidra, a melyeket szeretek, és gondolkodom a te rendeléseidről.

49. 49Emlékezzél meg a te szolgádnak adott igédről, a melyhez nékem reménységet adtál!

50. 50Ez vigasztalásom nyomorúságomban, mert a te beszéded megelevenít engem.

51. 51A kevélyek szerfelett gúnyoltak engem; nem hajlottam el a te törvényedtől.

52. 52Megemlékezem a te öröktől fogva való ítéleteidről Uram, és vigasztalódom.

53. 53Harag vett rajtam erőt az istentelenek miatt, a kik elhagyták a te törvényedet.

54. 54Ének volt rám nézve minden parancsolatod bujdosásomnak hajlékában.

55. 55Uram! a te nevedről emlékezem éjjel, és megtartom a te törvényedet.

56. 56Ez jutott nékem, hogy a te határozataidat megőriztem.

57. 57Azt mondám Uram, hogy az én részem a te beszédeidnek megtartása.

58. 58Teljes szívből könyörgök a te színed előtt: könyörülj rajtam a te igéreted szerint!

59. 59Meggondoltam az én útaimat, és lábaimat a te bizonyságaidhoz fordítom.

60. 60Sietek és nem mulasztom el, hogy megtartsam a te parancsolataidat.

61. 61Az istentelenek kötelei körülkerítettek engem; de a te törvényedről el nem feledkezem.

62. 62Éjfélkor felkelek, hogy hálát adjak néked, igazságod ítéleteiért.

63. 63Társok vagyok mindazoknak, a kik félnek téged, és a kik határozataidat megtartják.

64. 64A te kegyelmeddel, oh Uram, teljes e föld: taníts meg engem rendeléseidre!

65. 65Jót cselekedtél a te szolgáddal, Uram, a te igéd szerint.

66. 66Az okosságnak és tudománynak drága voltára taníts meg engem, mert hiszek a te parancsolataidnak.

67. 67Minekelőtte megaláztattam, tévelyegtem vala; most pedig vigyázok a te szódra.

68. 68Jó vagy te és jóltevő, taníts meg engem a te rendeléseidre.

69. 69A kevélyek hazugságot költöttek reám, de én teljes szívből megtartom a te parancsolataidat.

70. 70Kövér az ő szívök, mint a háj; de én a te törvényedben gyönyörködöm.

71. 71Jó nékem, hogy megaláztál, azért, hogy megtanuljam a te rendeléseidet.

72. 72A te szádnak törvénye jobb nékem, mint sok ezer arany és ezüst.

73. 73A te kezeid teremtettek és erősítettek meg engem; oktass, hogy megtanuljam parancsolataidat.

74. 74A kik téged félnek, látnak engem és örvendeznek, mivel a te igédben van az én reménységem.

75. 75Tudom Uram, hogy a te ítéleteid igazak, és igazságosan aláztál meg engem.

76. 76Legyen velem a te kegyelmed, hogy megvígasztalódjam a te szolgádnak tett igéreted szerint.

77. 77Szálljon reám a te irgalmasságod, hogy éljek, mert a te törvényedben gyönyörködöm.

78. 78Szégyenüljenek meg a kevélyek, a kik csalárdul elnyomtak engem, holott én a te határozataidról gondolkodom.

79. 79Forduljanak hozzám, a kik téged félnek, és ismerik a te bizonyságaidat!

80. 80Legyen az én szívem feddhetetlen a te rendeléseidben, hogy meg ne szégyenüljek.

81. 81Elfogyatkozik az én lelkem a te szabadításod kivánása miatt; a te igédben van az én reménységem.

82. 82A te beszéded kivánása miatt elfogyatkoznak az én szemeim, mondván: mikor vígasztalsz meg engem?

83. 83Noha olyanná lettem, mint a füstön levő tömlő; a te rendeléseidről el nem feledkezem.

84. 84Mennyi a te szolgádnak napja, és mikor tartasz ítéletet az én üldözőim felett?

85. 85Vermet ástak nékem a kevélyek, a kik nem a te törvényed szerint élnek.

86. 86Minden parancsolatod igaz; csalárdul üldöznek engem; segíts meg engem!

87. 87Csaknem semmivé tettek engem e földön, de én nem hagytam el a te határozataidat.

88. 88A te kegyelmed szerint eleveníts meg engem, hogy megőrizhessem a te szádnak bizonyságait.

89. 89Uram! örökké megmarad a te igéd a mennyben.

90. 90Nemzedékről nemzedékre van a te igazságod, te erősítetted meg a földet és áll az.

91. 91A te ítéleteid szerint áll minden ma is; mert minden, a mi van, te néked szolgál.

92. 92Ha nem a te törvényed lett volna az én gyönyörűségem, akkor elvesztem volna az én nyomorúságomban.

93. 93Soha sem feledkezem el a te határozataidról, mert azok által elevenítettél meg engem.

94. 94Tied vagyok, tarts meg engem, mert a te határozataidat keresem.

95. 95Vártak rám a gonoszok, hogy elveszessenek, de én a te bizonyságaidra figyelek.

96. 96Látom, minden tökéletes dolognak vége van, de a te parancsolatodnak nincs határa.

97. 97Mely igen szeretem a te törvényedet, egész napestig arról gondolkodom!

98. 98Az én ellenségeimnél bölcsebbé teszel engem a te parancsolataiddal, mert mindenkor velem vannak azok.

99. 99Minden tanítómnál értelmesebb lettem, mert a te bizonyságaid az én gondolataim.

100. 100Előrelátóbb vagyok, mint az öreg emberek, mert vigyázok a te határozataidra.

101. 101Minden gonosz ösvénytől visszatartóztattam lábaimat, hogy megtartsam a te beszédedet.

102. 102Nem távoztam el a te ítéleteidtől, mert te oktattál engem.

103. 103Mily édes az én ínyemnek a te beszéded; méznél édesbb az az én számnak!

104. 104A te határozataidból leszek értelmes, gyűlölöm azért a hamisságnak minden ösvényét.

105. 105Az én lábamnak szövétneke a te igéd, és ösvényemnek világossága.

106. 106Megesküdtem és megállom, hogy megtartom a te igazságodnak ítéleteit.

107. 107Felette nagy nyomorúságban vagyok; Uram, eleveníts meg a te igéd szerint.

108. 108Szájamnak önkéntes áldozatai legyenek kedvesek előtted Uram! és taníts meg a te ítéleteidre.

109. 109Lelkem mindig veszedelemben van, mindazáltal a te törvényedről el nem feledkezem.

110. 110Tőrt vetettek ellenem az istentelenek, de a te határozataidtól el nem tévelyedtem.

111. 111A te bizonyságaid az én örökségem mindenha, mert szívemnek örömei azok.

112. 112Az én szívem hajlik a te rendeléseid teljesítésére mindenha és mindvégig.

113. 113Az állhatatlanokat gyűlölöm, de a te törvényedet szeretem.

114. 114Menedékem és paizsom vagy te; igédben van az én reménységem.

115. 115Távozzatok tőlem gonoszok, hogy megőrizzem az én Istenemnek parancsolatait.

116. 116Támogass engem a te beszéded szerint, hogy éljek, és ne engedd, hogy megszégyenüljek reménységemben.

117. 117Segélj, hogy megmaradjak, és gyönyörködjem a te rendeléseidben szüntelen.

118. 118Megtapodod mindazokat, a kik rendeléseidtől elhajolnak, mert az ő álnokságuk hazugság.

119. 119Mint salakot mind elveted e földnek istenteleneit, azért szeretem a te bizonyságaidat.

120. 120Borzad testem a tőled való félelem miatt, és félek a te ítéleteidtől.

121. 121Méltányosságot és igazságot cselekedtem; ne adj át nyomorgatóimnak!

122. 122Légy kezes a te szolgádért az ő javára, hogy a kevélyek el ne nyomjanak engem.

123. 123Szemeim epekednek a te szabadításod és a te igazságod beszéde után.

124. 124Cselekedjél a te szolgáddal a te kegyelmességed szerint, és a te rendeléseidre taníts meg engem!

125. 125Szolgád vagyok, oktass, hogy megismerjem a te bizonyságaidat!

126. 126Ideje, hogy az Úr cselekedjék; megrontották a te törvényedet.

127. 127Inkább szeretem azért a te parancsolataidat, mint az aranyat, mint a legtisztább aranyat.

128. 128Igaznak tartom azért minden határozatodat, és a hamisságnak minden ösvényét gyűlölöm.

129. 129Csodálatosak a te bizonyságaid, azért az én lelkem megőrzi azokat.

130. 130A te beszéded megnyilatkozása világosságot ad, és oktatja az együgyűeket.

131. 131Szájamat feltátom és lihegek, mert kivánom a te parancsolataidat.

132. 132Tekints reám és könyörülj rajtam, a miképen szoktál a te nevednek kedvelőin.

133. 133Vezéreld útamat a te igéd szerint, és ne engedd, hogy valami hamisság uralkodjék rajtam!

134. 134Oltalmazz meg az emberek erőszakosságától, hogy megőrizzem a te határozataidat!

135. 135A te orczádat világosítsd meg a te szolgádon, és taníts meg a te rendeléseidre!

136. 136Víznek folyásai erednek az én szemeimből azok miatt, a kik nem tartják meg a te törvényedet.

137. 137Igaz vagy Uram, és a te ítéleted igazságos.

138. 138A te bizonyságaidat igazságban és hűségben jelentetted meg, és mindenek felett való egyenességben.

139. 139Buzgóságom megemészt engem, mert elfeledkeztek a te beszédedről az én ellenségeim.

140. 140Felettébb tiszta a te beszéded, és a te szolgád szereti azt.

141. 141Kicsiny vagyok én és megvetett, de a te határozataidról el nem feledkezem.

142. 142A te igazságod igazság örökké, és a te törvényed igaz.

143. 143Nyomorúság és keserűség ért engem, de a te parancsolataid gyönyörűségeim nékem.

144. 144A te bizonyságaidnak igazsága örökkévaló; oktass, hogy éljek!

145. 145Teljes szívből kiáltok hozzád, hallgass meg, Uram! megtartom a te rendeléseidet.

146. 146Segítségül hívlak: tarts meg engem, és megőrzöm a te bizonyságaidat.

147. 147Hajnal előtt felkelek, kiáltok hozzád; a te beszédedben van reménységem.

148. 148Szemeim megelőzik az éjjeli őrséget, hogy a te beszédedről gondolkodjam.

149. 149Hallgasd meg az én szómat a te kegyelmességed szerint, Uram! Eleveníts meg a te jóvoltod szerint!

150. 150Közelgetnek hozzám az én gonosz háborgatóim, a kik a te törvényedtől messze távoztak.

151. 151Közel vagy te, Uram! és minden te parancsolatod igazság.

152. 152Régtől fogva tudom a te bizonyságaid felől, hogy azokat örökké állandókká tetted.

153. 153Lásd meg az én nyomorúságomat és szabadíts meg engem; mert a te törvényedről nem felejtkezem el!

154. 154Te perelj peremben és ments meg; a te beszéded szerint eleveníts meg engem!

155. 155Távol van a gonoszoktól a szabadítás, mert nem törődnek a te rendeléseiddel.

156. 156Nagy a te irgalmasságod, Uram! A te ítéletid szerint eleveníts meg engem.

157. 157Sokan vannak az én háborgatóim és üldözőim, de nem térek el a te bizonyságaidtól.

158. 158Láttam a hűteleneket és megundorodtam, hogy a te mondásodat meg nem tartják.

159. 159Lásd meg Uram, hogy a te határozataidat szeretem; a te kegyelmességed szerint eleveníts meg engem!

160. 160A te igédnek summája igazság, és a te igazságod ítélete mind örökkévaló.

161. 161A fejedelmek ok nélkül üldöztek engem; de a te igédtől félt az én szívem.

162. 162Gyönyörködöm a te beszédedben, mint a ki nagy nyereséget talált.

163. 163A hamisságot gyűlölöm és útálom; a te törvényedet szeretem.

164. 164Naponként hétszer dicsérlek téged, a te igazságodnak ítéleteiért.

165. 165A te törvényed kedvelőinek nagy békességök van, és nincs bántódásuk.

166. 166Várom a te szabadításodat, oh Uram! és a te parancsolataidat cselekszem.

167. 167Az én lelkem megtartja a te bizonyságaidat, és azokat igen szeretem.

168. 168Megtartom a te határozataidat és bizonyságaidat, mert minden útam nyilván van előtted.

169. 169Oh Uram! hadd szálljon az én könyörgésem a te színed elé; tégy bölcscsé engem a te igéd szerint.

170. 170Jusson elődbe az én imádságom; a te beszéded szerint szabadíts meg engem!

171. 171Ajkaim dicséretet zengjenek, mert megtanítasz a te rendeléseidre.

172. 172Nyelvem a te beszédedről énekel, mert minden parancsolatod igaz.

173. 173Legyen segítségemre a te kezed, mert a te határozataidat választottam!

174. 174Uram! vágyódom a te szabadításod után, és a te törvényed nékem gyönyörűségem.

175. 175Éljen az én lelkem, hogy dicsérjen téged, és a te ítéleteid segítsenek rajtam!

176. 176Tévelygek, mint valami elveszett juh: keresd meg a te szolgádat; mert a te parancsolataidat nem felejtettem el!

Revideált Károli Biblia (1908), közkincs. Szövegforrás: CrossWire HunKar. A digitális forrás három hiányzó versét ellenőrzött Károli-szövegből pótoltuk. Szövegforrás